dominoes-1615706_640

Rónai Katalin: Dominó effektus

1. Nő

 

Pont egy éve jártunk már, amikor a megbeszélt időben nem érkezett meg a randira.

A Deák téren vártam, színházjegyünk volt, és már nem láttam az idegtől. Azt hittem, baleset érte, de az megnyugtató volt, hogy nem hívott senki, hiszen, ha a telefonjába beletekintenek, akkor látják, hogy a legtöbb hívás felém indult, vagy tőlem jött, akkor engem értesítenének először.

Csak álltam ott, hiába hívtam, besípolt a készülék.

Egyfolytában mondtam magamnak, biztos jön, biztos jön. Már egy órája álltam a megbeszélt helyen, néha elmozdultam onnan, de nem mertem messzebbre menni, mi van, ha megjön, és nem lát itt, és a telefonja is lemerült, hiszen biztos azért nem tud értesíteni, hogy közbejött valami.

Nyugtatgattam magam, sok a munkája, sok tanítvány az egyetemen, és a lakásán is, de hát mégis, egy hónapja megbeszéltük, hogy ezen az estén, az évfordulónkon nem vállal tanítványt, és nyugodtan megvehetem a színházjegyet.

Öt órára beszéltük meg a randit. A színház fél nyolckor kezdődik a város másik végén, nekem nincs kocsim, és ő volt, aki a Deák teret kitalálta, hogy itt találkozzunk, neki a közelben egy mélygarázsban a kocsija, mert a Hercegprímásban lakik. Azt mondta, az egyetem után hazaszalad, fürdik, átöltözik, ahogy én is tettem, amikor a belvárosból Újpestre hazaszaladtam átöltözni. Már egy hete elkéredzkedtem a főnöknőmtől, elmeséltem neki, milyen boldog is vagyok, hogy az egész estét, és az éjjelt is együtt töltjük majd, ez lesz az évfordulós találka.

Ez azért is volt fontos, mert amúgy, hétvégéken aludtunk csak együtt. Hol nála, hol nálam, inkább nálam, mert ekkor én főztem, együtt eltöltöttük az időt, néztünk filmeket, sétáltunk, bohóckodtunk, egymásba folyva, kirándultunk. Volt, hogy hajnalban egyszerre ébredtünk, és aztán kacagva szeretkeztünk napfelkeltéig.

Nem értem, csak ezt zsolozsmáztam, ahogy morzsolgattam a kis ajándékos szatyor fülét. Gábor nem jön, a telefonja kisípol, a munkahelyét is hiába hívtam, ott azt mondták időben hazament.

Hat óra tízkor, lévén a színház időpontja is közeledett, úgy döntöttem, hogy odamegyek a lakására, megnézem, nem lett-e rosszul. Kulcsom volt, de sosem mentem úgy, hogy nem tudott róla.

Szinte futva tettem meg az utat a lakásáig, a bokám többször kibicsaklott, de nem éreztem a fájdalmat, csak szaladtam magas sarkú szandálomban a célom felé.

Teljesen kifulladva, lihegve érkeztem a harmadik emeletre. Képzeletben láttam őt a parkettán, a konyhakövön, a fürdőben, mindenhol holtan, bénultan, rémületben, minden pózban, és én nem voltam mellette. Ezt láttam magam előtt, és annyira fájt, hogy már a könnyem is kicsordult.

 

A lakásajtó belülről volt zárva, a kulcs belülről benne, így a kulcsom nem ment be a zárba!

Még rémültebben, vertem az ajtót, döbbenten tapasztaltam, hogy kiabálok: Gábor, kérlek, ha bent vagy, nyisd ki, Gábor!

Nem tudom, mit gondoltam, hiszen, ha ott fekszik élettelenül, úgysem tud ajtót nyitni! Tehát abbahagytam a dörömbölést, és már a 112-öt kezdtem beütni a telefonomba.

És közben folyamatosan imádkoztam, legyen életben, ó legyen életben!

A dörömbölés és kiabálás miatt szomszédok is kikukucskáltak, de gyorsan visszabújtak a lakásukba.

Ekkor a szemben lakó nyolcvan éves néni járókeretével kicsoszogott az ajtón.

– Édesem, nem fog kijönni, – mondta, kicsit rekedt hangon.

– Mi történt,- kérdeztem, – néni kérem, látott valamit?

– Persze, aranyom, egy miniszoknyás lányt, még délután kettőkor. Nagyon össze voltak gabalyodva! Hogy nem szégyelli magát az a kis cafka, még itt a folyosón hagyta, hogy Gábor ajtónyitás közben a szoknyája alatt matasson! Láttam ám, mindent kedveském! Sajnálom magát, de, hát ez itt így megy hétköznapokon…

– Öreg, szenilis vénasszony. – dünnyögtem magamban, bízva abban, hogy nagyot hall, bizonyára a néni látott valami sorozatot, és azt meséli nekem.

És ekkor megfordult a kulcs a zárban, annyira nyílt az ajtó, hogy épp beférjek, Gábor kinyúlt, és elementáris erővel berántott az előszobába. Egy szál törülköző volt a derekára csavarva…

– Mit képzelsz, hol a bánatban vagy, – kérdezte,- megőrültél? Felvered az egész házat! Ezt a lakást csak bérlem, és nem lehet botrányt rendezni, a tulaj a parlamentben dolgozik, ő szerez nekem szinkrontolmácsolást rendszeresen.

Mindezt úgy mondta, hogy érezzem magam hibásnak.

– De hát a színház, az évfordulónk… – hebegtem.

Úgy nézett rám, mintha a holdról jöttem volna.

– Mi van?

Ekkor láttam meg a kiscsajt az ajtóval szemben lévő tükörből. Az ágyon feküdt, meztelen, hason, óriás ropit rágcsált, és egy nagyalakú angol tesztfüzet volt a kezében. Ismertem ezt a tesztfüzetet, még együtt szereztük be, ismerős könyvkereskedő barátnőm által.

– Ki az a nő? – Már fuldokoltam, jött az idegi köhögő roham, ahogy szokott. Gábor nem reagált.

– Menj el! – mondta rémisztő hideg hangon, – semmi keresnivalód nincs itt, nem akarlak itt látni, hagyjál békén!

– Ki az a nő? – sikítottam, és ököllel az arcába csaptam, majd a gyomorszáját céloztam meg, amikor elkapta a csuklómat és hatalmasat rántott rajta.

– Úristen! – kiáltottam, reccsent, aztán minden sötét lett…

***

  1. A férfi

 

Hát most megcsinálta nekem ez a féltékeny tyúk! Mi a bánatnak kellett idejönnie? Ráadásul lejáratott az egész ház előtt, mert hívni kellett a mentőket, elájult itt nekem, és nem elég, hogy kiderült, csontritkulása miatt azonnal eltört a csuklója, de még a fejét is beverte, ahogy elesett. Nesze neked szex délután!

Mégis mit képezel, hogy idecsörtet, és felelősségre von?

Jó, igaz, az elmúlt évben minden hétvégét együtt töltöttünk, nála voltunk.

Ő főzött, sütött, kimosta a heti cuccaimat, én pedig javítottam nála mindent a lakótelepi lakásban, mert minden technikai feladattól frászt kap, és elláttam nagy szexuális éhségét. Jól elvoltunk, én enni is szeretek, meg nagyon jó vagyok az ágyban, ő szeret gondoskodni, és szereti a szerszámot, már az enyémet!

Ha ráértem hétköznap délután, mert nem volt maszek órám, – olyan típusú sem, mint amilyen a kiscsajjal most lett volna, – akkor belefért egy-egy vacsora, színház, mozi, de utána mindketten mentünk haza, lévén másnap munka.

Ezelőtt is voltak féltékenységre utaló nyomok, azért is adtam neki kulcsot, hogy megnyugodjon, bár megbeszéltük, hogy a kulccsal csak akkor jön, ha tudok róla, soha nem jön váratlanul.

És ez így meg is felelt neki. Párszor megkértem, amikor vizsgaidőszak volt az egyetemen, és folyamatosan bent voltam, hogy takarítson ki, – ő ajánlotta eredetileg, – és akkor mindig észrevettem, hogy kutatott a cuccaim között, de aztán elterelésként, és hálából nagyot szeretkeztünk, soron kívül, és esetleg nálam is alhatott, ha ez péntekre esett.

Most meg feljelentett bántalmazásért!

Hát ki a pék kezdte?

Ideállít nekem azzal a kifogással, hogy színházjegyünk van, meg évfordulónk!

Ki foglalkozott ezzel, amikor éppen sikerült a kiscsajt végre levetkőztetnem.

Már hetek óta fűztem, hogy feküdjön le velem, főleg azután, hogy a pasija megcsalta. Vállamra borulva, zokogva mesélte, hogy a saját ágyukban találta őket, amikor éjjel váratlanul ment haza, mert éjszakai bárban dolgozik felszolgálóként, és aznap elengedték korábban.

A pasija, persze tagadott, hogy nem történt semmi, a nő, pedig teljesen kiakadt, nem tudott a kiscsajról, nagyon szomorú volt, hogy át lett verve.

Én legalább nem egymás után dugom a csajokat! Két korosztály között mindig tartok szünetet, de ahogy a kiscsaj elmesélte, a hetente a pasija által áthúzott ágy jelezhetett volna, de ő semmi ilyesmire nem gondolt.

Szóval, azt gondolom, most bőven elegem van a nőkből és a kiscsajokból egyaránt, akik kihasználnak, nem kell nekem ez a cirkusz, most majd az egyetemen is elterjed, hogy bántottam a nőt.

De minek jön ide féltékenységi jelenetet rendezni? Itt a monokli a szemem alatt, ő kezdte…

***

  1. A kiscsaj

 

Hú, hát nem volt semmi, az a bige! Ahogy verte az ajtót, és óbégatott!

De ez a pasi is egy ócska hazug tróger, hiába egyetemi tanár!

Hetek óta fűzte az agyamat, minden angol óra arról szólt, hogy hogyan tudna lefektetni!

Azt pedig elfelejtette megemlíteni, hogy van egy állandó nője, akihez hétvégén jár.

Szegény nő!

Amikor reccsent a csontja, és koppant a kövön, mert elájult, én hívtam a mentőket, azt hittem vége van!

Amikor a mentő megjött, én már felöltöztem, úgy fogadtam a mentősöket, mint a tanár egyik semmit sem sejtő tanítványa, aki véletlen csöppent az egészbe. Az elején még vártam meztelenül, hogy talán visszajön az ágyba és betarthatom az ígéretemet, hogy lefekszem vele, ha már elérte nálam, hogy beleegyeztem az aktusba, két hónapi fűzés után.

Előző héten hajlandó lett arra, hogy eljátssza az új pasimat a régi előtt, és féltékennyé teszi, mert a pasi azóta is folyamatosan hívogat. Nem értem miért, hiszen a saját ágyamban kaptam rajta a nővel. Egyértelmű volt, hogy másnap kihajítottam a cuccait az ablakon, és a zárat is lecseréltettem. A tanárral elmentünk arra a szórakozóhelyre, ahol a volt pasim minden este üldögél a haverjaival. Ott vad csókolózás és petting bemutatása után, amikor láttam, hogy a volt pasim jó féltékeny, eljöttünk, és a tanár hazavitt. Már akkor is be akart jönni hozzám, de nem akartam az ágyamban újra férfit, és ekkor megígértem neki, hogy most már hálából lefekszem vele.

Az időpontot én határoztam meg, így lehetett, hogy a nő szempontjából rosszkor, az egyéves évfordulójukon, szorgoskodtunk volna éppen a lényegen.

 

Úgy gondoltam, a nő megérti a helyzetet, és elmegy, hamar.

***

  1. A pasi

 

Nem értem ezeket a csajokat!

Miért nem értik meg, hogy a kard és a hüvelye sem kopik, akárhányszor kihúzzák, és visszateszik a helyére?

Miért nem értik meg, hogy csak erősödik, sokkal tartósabb, és erősebb lesz, minél többet van használatban?

Meg azt, hogy a férfi dolga, hogy a magjait szétszórja a világban, tudvalevő, erre teremtett a Teremtő!

Van képe ahhoz, hogy még neki álljon feljebb, és féltékenységi rohamában kihajítsa az ablakon át a sárba márkás cuccaimat?!

Miért jön haza korábban?

Nem értem, máskor óránként hívogat, hogy mi van vele.

Meglepetést akart?

Hát sikerült!

Jó kis meglepetés volt!

Már többször volt nálam ez a nő, amikor a csajom dolgozott.

Szegény nő, annyira sajnálom, a férje elhagyta. Mindig, amikor eljött hozzám, előtte lefektette a gyerekeit, és megkérte az anyját, aludjon náluk. Kell ez minden nőnek, nem csak olyannak, akit elhagyott egy fiatalabb fruskáért a férje.  Egy kis egészségügyi szex minden nőnek feldobja a hétköznapjait.

Hogy ilyenkor mit mondott az anyjának? Nem tudom, nem tartozik rám, a lényeg, hogy ráért az anyja, és elvállalta a gyerekeit.

Már vagy két hónapja minden héten egyszer eljött. Az utolsó busszal érkezett, és hajnalban hívtam neki egy taxit, amit én fizettem, hogy legalább így hamar hazaérjen, és még véletlen se találkozhasson a csajommal, amikor hazaér kocsival, és leparkol a lakás előtt.

Nem mondtam a nőnek, hogy miért kell elmennie hajnalban, de végül is meggyőzte magát, hogy a gyerekeinek is jó, ha reggel már ő köszönti őket, és nem kérdezgetik, hogy hol volt.

Azt sem mondtam neki, hogy, azonnal azután, hogy elmegy, gyorsan ágyat húzok, hogy a csajommal, ha hazaér ne ugyanabban az ágyneműben szeretkezzünk.

Mindig kellett még egy-két menet, annyira felhúzott a nő. Olyan szinten tudott élvezni, hogy amikor elment, mindig szükségem volt újabb aktusokra, de most már a csajommal.

És a csajom meg kidobott.

Költözhettem haza az anyámhoz. Ráadásul, folyamatos üzemben vagyok, mert anyám, aki sosem adja fel, összekülönbözött a pasijával. Váratlanul felment hozzá és egy meztelen kiscsajt talált nála. Mikor ezt kikérte magának, és képen vágta a pasit, a pasija eltörte a csuklóját. Most már jobban van, bár lelkileg még a padlón, és mindenkit ezzel a történettel fáraszt, meg a több órás műtétével, sőt fel is jelentette a pasit bántalmazásért, de most, hogy otthon lakom, és ő nem tud, kénytelen vagyok főzni, mosni mindkettőnkre, hiszen az egész jobb karja, a vállától az ujjakig gipszben van.

Rónai Katalin
Rónai Katalin