drinks-1746272_1280

Zsubrits Zsolt: Nagyurak

Tomi rendszeresen összejárt a közeli kiskocsmába barátaival. Volt, aki a munkahelyéről csatlakozott hozzá. Akadt, akit még a kiállításokról ismert. Valahogy életének fontos részévé váltak ezek az alkalmak. Újból szabad, gondtalan fiatalnak érezhette magát.

laughter-775062_640

Pekkel Edina: Se ide, se oda

Az a legrosszabb, amikor az ember lánya – meg fia – se ide, se oda nem tartozik. Na nem azért, mintha bárhonnan kirekesztették volna, csak azon egyszerű okból, hogy tizenhat évesen nem érzi már magát gyereknek, de azt is tudja, hogy a felnőttek világa sem igazán az övé. Egy olyan világban kell lavíroznia, ami pont…

shoe-1476312_640

Menyhártné Zana Éva: A piros körömcipő

Az a piros körömcipő a kirakatban hetek óta megállásra kényszerítette. Orrát az kirakatüveghez nyomva, nagyokat sóhajtva vágyta a fényes, kecses tűsarkú csodát. Ezerszer elképzelte magát, ahogy haját egy kecses mozdulattal hátraveti, kacéran megrázza, majd ringó csípővel, felemelt fejjel elvonul az utána füttyögő férfiak vágyakozó tekintetében fürödve.

sad-659422_640

Dobos Márta: Kiérdemelt bizalom

Egész testében remegett, ahogy bevágta maga mögött az ajtót. Nem türtőztette tovább magát, csak úgy ömlött a könny a szeméből. Oda se nézett, ahogy kihalászta a kabátzsebéből a zsebkendőjét, próbálta letörölni a könnyeit. Közben nagy csörgéssel hullott a földre a kulcsa. Az az átkozott lakáskulcs! – gondolta dühvel. Felkapta, és odavágta a komódra, csak úgy…

writing-828911_640

Eve Cheerful: Levél barátnőmnek

Drága Annám! /Levél barátnőmnek/ Nagy mázlim volt mielőtt a posta egyre titokzatosabb és rejtélyesebb szárnyalásaira bíztam volna a Neked szánt levelet, mert az utolsó pillanatban alig hallható cicergéssel megszólalt a telefon. Nővéred, Ernesztin tudatta velem, hogy megváltoztattad a családi nevedet. Ha nem ismernélek oly régen és alaposan, most értetlenkednék és megkérdezném: ugyan mi vitt rá,…

mozgólépcső

Rónai Katalin: Játék, álom, ébredés

Mostanában találta ki az új játékot. Akkor játssza, amikor a metrót várja. Nézegeti a plakátokat, a hosszabb szavakat, és minél több önálló értelmes szót próbál találni bennük. Legutóbb a percekig való várakozás ideje alatt a vasútállomás szót szedte darabokra. Huncut örömmel tapasztalta, hogy ebben a szóban megtalálta a vas, a sut, az út, az utál,…

pregnant-woman-1866000_640

Léner M. Szilvia: És akkor megdobban a szív…

(Igaz történet alapján) A sötét gondolatok már egy ideje megtöltötték elmémet és nem hagytak nyugodni. Az elhatározás már végleges, és tudtam, ha ezt a lépést most nem teszem meg, sosem lesz elég bátorságom újra. A Duna vize jéghideg volt, és így egyre közelebb kerülve hozzá, félelmetesnek is tűnt, lassú áramlását a szél ereje sem tudta…

adorable-19589_640

Tóthné Erdei Gyöngyi: Anyai örömök

A kezébe vette a csecsemőt és földöntúli boldogság járta át a szívét. Nem hitte el, hogy ez lehetséges! A lehetetlen mégis lehetséges! Anya lett! Ez a csöppség itt a kezében az ő pici fia. Hány évig reménykedtek, hogy majd csak összejön a baba, de nem sikerült. Mindent kipróbáltak, minden tanácsot megfogadtak, lombikprogramon is voltak többször…

mother-84628_640

Gürtler Szilvia: Életünk percei mozaikokban

Hallom, ahogy sírsz a szobádban. Még nem alszod át az éjszakát. Azon gondolkodom, vajon felkeljek-e hozzád, vagy hagyjam, hogy álomba sírd magad. Az egyik nézet szerint mindig fel kell venni a gyereket, amikor sír, ne érezze magát soha egyedül. A másik nézet azt hirdeti, hagyjam sírni, megszokja majd, s ha megtanulja, hogy nem veszik fel…

beautiful-young-1434863_640

Agota Sandorfy: Megérte?

Volt olyan pillanat, amikor megbánta, hogy hármat szült. Alig húszévesen, ijedt örömmel észlelete, hogy anya lesz. Párjával, mint két elárvult kamasz, együtt figyelgették a testében növekvő életet. Tudták, hogy itt, idegenben csak egymásra számíthatnak. Senki más nincs a nagyvilágban, aki segítő kezet nyújtana.

baby-1474439_640

Engi Zsuzsanna: Nők a múltból

  Az előszobám falán egy réges-régi falióra függ. Most kicsit poros a teteje, mert létra kell a megtisztításához, de egyébként működőképes, csodálatos, szúrágta, igazi öreg falióra. A nagymamám konyhájában volt régen a helye, egy igazi falusi konyhában, ahová a gangról léptünk be és onnan mentünk tovább a tisztaszobába. Emlékszem a hangjára, ahogy egyet ütött a…

parents-and-children-1917649_640

Pekkel Edina: Anyának lenni

  Egyszerűen és röviden: az anyaság egy fájdalmasan csodálatos dolog, ami a fogantatástól a sírig tart. És csupa-csupa könny. Könnyek az örömtől, a boldogságtól, a meghatottságtól, a büszkeségtől, a változástól, az aggódástól, az együttérzéstől, a lelkiismeret furdalástól, hogy valamit elrontottunk, rosszul csináltunk, a kimerültségtől, a tehetetlen dühtől, a bizonytalanságtól… a meghatottságtól, a büszkeségtől, a változástól,…

sunset-476465_640

Keresztény Ágnes: Változás

  Nézem az égboltot, kékje betölt mindent. Egy – két kósza bárányfelhő lassan átúszik az égen. Csendesen szemlélem. Néhány sirály vijjogva elvitorlázik szélen. Békés derű honol a tájon, lábaimat a sziklaszirten ülve a mélység felett gondtalanul lóbálom. Mint egy különösen jó álom.   A napsütéstől langyos fény végigsuhan bőrömön és felmelegít. Arcom kipirul és számszélén…

driver-1149997_640

Dobos Márta: A jó ember

– Mit képzelsz te kis idióta hülye, fogalmad sincs róla, hogy én nem szarom a pénzt? Az csak úgy terem szerinted? – itt vett egy rövid levegőt, aztán még hangosabban folytatta – meg fogod fizetni a káromat, mindet!  – vágta ki szinte üvöltve a végét. A feje vöröslött, a nyakán megfeszültek az izmok.

analogue-1701651_640

Eve Cheerful: A családban marad

A még meg sem született ifjabb Selymes Pistát az öreg, jóravaló Selymes Pista bácsi fiát sűrű pusmogás, elfojtott fecsegés egy szóval olthatatlan kíváncsiság övezte. Az emberek a jól értesültek izgalmával várták a fejleményeket. Tényleg lesz-e gyereke az öreg Selymesnek, vagy csak vaklárma az egész.

beach-woman-1149088_640

Gürtler Szilvia: Szenvedély

Állt a tenger partján. Haját tépte a szél, ahogy az 5-6 méter magasra is felcsapó tajtékzó hullámokat nézte. Élvezte a zabolátlan víz látványát, és azt, ahogyan ettől csitulni kezdtek a benne háborgó érzelmek. A napok óta őt uraló mérhetetlen düh, amely szanaszét tépte nyugalmát, lelke békéjét. Honnan, s mitől ez a tombolás benne?

city-925223_640

Kiss Zita: Egy fiú El Camino útja

Simon alig várta, hogy elcsendesedjen a ház és végre kiosonhasson. Már nagy rutinja volt őrei kicselezésében, pedig csak 12 éves volt. Magas, csontos testalkatával, göndör fekete hajával és mélyenülő zöld szemeivel kitűnt az osztálytársai, lakótársai közül. Pizsamája fölött fekete pulóvert, sötétkék, kopott denim farmernadrágot, a lábán pedig a születésnapjára kapott barna bakancsot viselte.

love-687646_640

Pekkel Edina: Visszatérés

Őszi szél borzolta a fák maradék lombáját. Néhány falevél táncra perdült a sírok között, majd hirtelen, szégyenkezve meglapult a halmok lábánál. Juli magányosan álldogált a szitáló esőben. Kicsit összébb húzta a kabátja gallérját a nyakán, és egy ázott tincset kisimított a szeméből. Hagyta, hogy a könnyei az esővel keveredve folyjanak végig az arcán. Nem viselt…

angel-1612162_640

Szabó Ágnes: Angyali szenvedély

Ült a felhő szélén. Lábát únottan lógatta. Páztázta a Földet. Nem értette, hogy miért kell megint segítenie valakinek. Az emberek unalmasak. Újra és újra ugyanazokat a hibákat követik el. Úgy tűnik, megértették az angyali segítséget, aztán mégis sírás és önmarcangolás lesz a vége… Nem volt kedve ehhez. Alig volt szabadságon, s most megint feladattal bízták…

photo-256888_640

Agota Sandorfy: Szenvedélyeim

Ahány ember, annyiféle szenvedély! Akinek nincs szenvedélye, nem is igazán él, csak ellavíroz a magára szabott, aranyozott korlátok között… Mi értelme kiméricskélve adagolni az érzelmeket; vigyázva, nehogy áthágjuk a józan ész szabályait, nehogy elragadjon a hév! Élni tudni kell: önfeledten, őszintén, ellazulva… átadni lényünket az érzésnek, eseménynek, alkotásnak. Flow. Gyerekkorból magunkkal hozva végig kísérheti és…

female-864400_640

Menyhártné Zana Éva: A tükör hangjai 1.

  Audry unalmas, poros kisvárosban élt valahol Amerikában. Nyár volt. Azon a napon a szokottnál is korábban ébredt. Lustán nyújtózott egyet. Hátrarázta sűrű, göndör, barna haját, ujjaival beleborzolt, és élvezte a finom sampon, és a frissen főzött kávé illatát, mely körüllengte. Hetek óta álomvilágban élt. Olyan energiák tomboltak, benne, hogy már-már szétfeszítették a szürke hétköznapjait….

petals-1615849_640

Eve Cheerful: Lehullott szirmok

Október vége felé járt az idő. A reggeli párás, vérszegény, alig észlelhető napsütés sejtetni engedte, hogy valamelyest felmelegszik majd napközben. Ilyenkor szép őszi napra van kilátás. A napot még összefüggő opálos szürke felhők takarták mintegy védőpajzsként elválasztva az eget a földtől, hogy aztán egy idő után észrevétlenül semmivé váljanak.

young-girl-1149701_640

Ládi Zsuzsa: Tündérek

Olyanok voltak, mint a mesebeli tündérek. Gyönyörűek, bájosak, játékosak… és az ő számára teljesen elérhetetlenek. Ó, nem azért voltak elérhetetlenek, mert ő kevesebbet ért volna, mint bármelyik másik férfi, vagy mert ne lett volna elég magabiztos, hogy odamenjen egyhez, egyszerűen csak tündér személyiségük volt. Hajtotta őket a szenvedély, a vágy és a varázs, de nem…

microphone-666575_640

Palotai H. Zsófia: Mondd, hol az utam

  Tavaly a sulinapon azt hittem, nincs annál ijesztőbb, mint olyanok előtt énekelni, akikkel mindennap találkozom, és utána még évekig dörgölhetik az orrom alá, ha azon az egy balszerencsés napon nem sikerül valami. Én magam is meglepődtem, mekkora sikert arattam: még a flegma menő csávók, sőt, a tanárok is odajöttek gratulálni. Idén év elején meg,…

swimming-388910_640

Dobos Márta – A szenvedély neve: szabadság

  A könnyeitől szinte alig látta a monitoron villódzó döbbenetes szót: Meghalt. Csak nyelte, nyelte a könnyeit. Bevillant, hogyan ismerkedtek meg. Mindketten gimnazisták voltak. Igen, úsztak. K. sokkal jobban nála, de ez őt sose zavarta. Vékony, magas, nyúlánk alkat volt, nem véletlen, hogy műugrónak is kiválasztották. A víz volt az élete. És a szabadság. Mert…

restaurant-1284351_640

Buschmann Éva: Imádok élni

  Nem ismerek rá erre a fiúra. Teljesen kifordult önmagából. Amikor szakácsként munkába állt az étteremben, ahol én felszolgálóként dolgoztam, teljesen egy szerény fiút ismertem meg benne. A gyámótlansága, esetlensége arra késztetett, hogy bátorítsam őt, egyszerűen szeretetre méltó volt a balgasága, félénksége. Beszélgetni kezdtünk.

tram-1489785_640

Carol Inna: Tétova akkordok

Felszálltam a 28-as villamosra a végállomáson, a Népszínház utcában.  Leültem egy sarokban, ahol egy ember már ült velem szemben és rejtvényt fejtett. Elhelyezkedtem, táskám az ölemben, elővettem egy kis üveg vizet, ittam egy kicsit, nézelődtem. Majdnem a végállomásig kell mennem.

banyaszat

Menyhártné Zana Éva: Ballada

Még szinte gyerekek voltunk, mikor egymásra találtunk Kispulisszal. Az első perctől úgy éreztük, együtt fogjuk leélni az életünket. Akkoriban családi okból kollégiumban lakott, ami Ormosbányán volt, és tagja lett a kollégiumi színjátszó körnek. Egyébként Kazincbarcikán éltünk, ő odajárt suliba, én Miskolcra.

vinyl-records-945396_640

Agota Sandorfy: Zene egy élet

Első élménye a ringatózás volt. Ha kísérte is valami dallam, az nagyon halkan – inkább csak sejtelmesen érezhetőn – szűrődött be hozzá. Ahogy növekedett, egyre határozottabban hallotta a szeretet-hangú dalocskákat. Rájött, hogy erősebb rugdalózással előhívhatja, megrendelheti az életét megszépítő, biztonságos nyugalmat adó hangokat. Hirtelen egyetlen, végtelen görcsbe fordult a lénye. A szinte kibírhatatlan nyomást felváltotta…

Gyarmati Magdolna zene virág

Gyarmati Magdolna: A virág

  Kovács Ágoston általános iskolai zenetanár volt. Édesanyja hatalmas reményeket fűzött hozzá, és nagyon szerette. Sokszor táncolt vele a szoba közepén. Magasra emelte az apró gyermeket vidáman billegtetve, miközben egy maga fabrikálta suta kis dalocskát dúdolt.

tuba-388989_640

Kiss Zita: Kinek adod életed karmesteri pálcáját?

  Hiába mondta az Indiából származó barátnője, hogy a döntése meghozatalakor hallgasson a belső hangjára, ő bizony nem hallott az ég világon semmit. Pontosabban olyan hangzavar uralkodott a fejében, hogy fogalma sem volt arról, közte van-e az a bizonyos belső hang. Már napok óta nem aludta végig az éjszakát, így a kialvatlanság is fokozta a…

woman-1586499_640

Szabó Ágnes: A zenekar előtt ülve

  A nő egy fapadon ül a gyönyörű folyó partján egy kis park szélén a késő délutánban. Bejárta a fél várost feladatai intézése közben. Sikerrel járt. Örül. A jutalom a padon való mélázás. Most megpihenve azon gondolkodik, hogy az idő, amit egy helyben töltünk, s azt mondjuk: itt élünk, az az ő esetében mit is jelent….

alone-1501946_640

Lesták Zsuzsa: Amikor elfogadod azt, ami van, akkor minden pillanat a legjobb!

„Amikor elfogadod azt, ami van, akkor minden pillanat a legjobb!” (Eckhart Tolle) Hányszor fordult elő az életedben, hogy megígértél magadnak valamit és nem tartottad be? Hányszor fordult elő az életedben, hogy megígértél másoknak valamit és nem tartottad be? Vannak olyan emberek, akik ma már nem is ígérnek senkinek semmit, csak teszik a dolgukat. Jó esetben…

cat-914110_640

Hunka Zenta: A világot járó kiscica

Sziszumiszu – az igazi nevét sosem tudták meg – egy forró nyári napon került Pankáékhoz. Anya és Panka vásárolni mentek egy használtruha boltba. Anya, hogy Pankát lekösse, a plüssös gondolából kikotort néhány állatkát és odaadta neki játszani, amíg ő válogatott a ruhák között. Amikor végeztek, Anya vissza akarta tenni a játékokat, de Panka megmakacsolta magát….

gyarmati_magdolna_kepacikkhez_nem_johetnek

Gyarmati Magdolna: Nem jöhetnek

2070. július 15. Szép a reggel, mint mindig. Szikrázik a felkelő nap, ragyog minden a harsogó élettől. Duzzadó erőtől tündökölnek a virágok. Az épületek ablakai visszaverik a korai sugarakat, és a fényt megtöbbszörözi csillogásuk. Csak egy nagyon kicsit más. Mi már megszoktuk. Egy árnyalatnyi halványzöld van a fényben. Ettől minden szokatlanul élőbbnek érződik. De csak…

runners-635906_640

Agota Sandorfy: A bajnok

Együtt nőttek fel. A legjobb barátok és félig-meddig rokonok voltak. Ugyanaz a lány tetszett nekik kamaszkorukban. Végül Zita Bencét választotta, de megmaradt a hármas fogat. Együtt végeztek a Testnevelési Főiskolán. Bence tanítani kezdett egy vidéki középiskolában, ám Zitának merészebb álmai voltak. Már kiskorától az olimpiára készült – miután neve jelentése: gyors, sebes – is erre…

haltánc

Eve Cheerful: Haltánc

  Mikor John négy évvel ezelőtt nyugdíjba ment, egyszerre szakadt rá a mellőzöttség érzése. – Nem fogom kibírni a megszokott ritmus és a többiek nélkül – mondogatta a reggelinél. Céltalan, üres arckifejezéssel bámult ki az itt-ott légypiszokkal tarkított konyhaablakon. Tekintete áttörte a télikert vastag üvegét , de a zöld ponyvagarázs megálljt parancsolt a réveteg mélázásnak….

Sárga levelek

Pekkel Edina: Sárga levelek

  Reszkető kézzel hajtogatta szét a megsárgult levelet. Nehézkes mozdulatokkal tudta csak kiszedni a borítékból. A hajtások mentén már elrongyolódott a vén papír, helyenként olvashatatlan pacává folyt szét a tinta. De ő minden sorát, minden betűjét kívülről tudta. Tudta, mert ezerszer elolvasta, tudta, mert ő írta.

Esküdj

Dobos Márta: Esküdj

Esküdj   – Esküdj, hogy nem mondod el senkinek! – remegett a hangja az izgatottságtól. Úgy pislogott rám, mintha az élete függne tőle. Hát, egy kicsit talán igaza is volt. – Jól van na, nem mondom el senkinek! – válaszoltam kelletlenül. Az adott szó kötelez, ugye. Pedig az osztályban megpukkadtak volna a lányok, ha tudnák…

holiday-737497_640

Menyhártné Zana Éva: Lepedők a napernyők alatt

Lepedők a napernyők alatt   Vihar volt az éjjel. A hullámok még haragosan csapkodták a partot. Lassan majd visszahúzódik a víz, közeledik az apály. Kicsit hűvös még a hajnal. Didergőn pulóverbe bújt, feltűrte a nadrágszárát, sétálni indult a homokos fövenyen. Gondolt egyet, kibújt a cipőjéből, összekötötte a fűzőket, aztán átvetette a vállán. Kibontotta nemrég gondosan…

ballet-534357_640

Hunka Zenta: A tüllruhás táncosnő

Emese összetörve roskadt az ágyra. Minden, amiről azt hitte, hogy az övé, amit hosszú évek szívós munkájával felépített, egy pillanat alatt kártyavárként omlott össze. Úgy érezte, vége. Nincs már ereje továbbmenni. Élete munkája maga alá temette. Ráborult az ágyra és zokogott. Maga sem tudta mennyi idő telt el így. Órák is talán. Mikor a könnyei…

Ígéret

Földi Marcsi: Ígéret

Ígéret Úristen! Végre itt vagyok megint. Évekkel ezelőtt is jártam már e helyen, de igazán maradnom akkor még nem lehetett. Hosszú ideje várok már arra, hogy újra itt lehessek. Itt annyira tökéletes. De neki soha nem alkalmas. Mindig van valami, ami fontosabb. Karrier, haverok, buli,  fanta …

Pillangók

Gyarmati Magdolna: Pillangók

Cica pillangó és Kutya pillangó, vígan repdestek a rét felett. Gyönyörködtek a sok színes virágban.  Csodásak voltak a reggeli napsugárban, szikrázva csillogott rajtuk a harmat. De nem volt kedvük leszállni, csak kicsit lejjebb repültek, és ráültek, egy épp időben arra sétáló ismerős, kis, pufi, bárányfelhőre. A felhőcske tovább vitte őket a közeli völgy felé. Érdeklődve…

Fehér virág

Ferrarius Unalynn: Fehér virág

Luca alig aludt az éjjel. A takaró alatt várt tágra nyílt szemekkel. – Ma van a születésnapom. Nem szeretem, amikor mindenki velem foglalkozik – mondta magában. Luca mások szemében magának való lány volt. Kócos, szeplős, gyakran undok. Arra vágyott egész életében, hogy valaki igazán közel legyen hozzá, hogy valaki úgy szeresse, mint senki más ezen…

Az álom

Engi Zsuzsanna: Az álom

– Már megint olyan szomorú vagy! Mit mondanak a felhők? – egy puha kéz simogatta meg Lily arcát és a vállaihoz hozzásimult egy vékony, magas lány, akinek szőkés barna haja eltakarta pólója vállpántjait. Az ismerős virágillatra a nőt elöntötték az emlékek, de a szokásnak rabjaként arcára mosolyt kényszerített, igyekezett természetesnek látszani, nem túl vidámnak és…

A döntés

Agota Sandory: A döntés

Megkapta az engedélyt. Szerdán kell jelentkeznie a szülőotthonban. Zita öntudatlanul, a kezét a hasára szorítva, kóválygott két napig. Szerda reggelre megvilágosodott benne, hogy mégsem képes megölni a két hónapja megesett erőszak gyümölcsét. Lesz, ami lesz, vállalja! Anya lesz!

Hotel An der Wien

Pekkel Edina: Hotel An der Wien

Laura ma korán végzett, mint minden pénteken. Megkönnyebbülten lépett be a lakásba. Táskáját lazán felakasztotta, és a kulcsok is a megszokott helyükre kerültek. Ma valahogy sokkal szebben sütött be a nap a szoba ablakán, mint eddig bármikor. A lakásnak még a levegője is más volt. Olyan szabadság illatot árasztott.

Helycsere

Farkas Szilvia: Helycsere

Az egész házban sötét volt, csak az utcai lámpa fénye derengett be az ablakon. A férfi a hűtőszekrény előtt ácsorgott, majd kivette a piros fazekat, s tejet öntött egy mázas bögrébe. Miután feltette a főzőlapra, átballagott a fürdőszobába egy törülközőért.

Csipkekesztyű

Menyhártné Zana Éva: Csipkekesztyű

Pirkadt. Szép nyári nap ígérkezett. A többiek elindultak rég, a kakasszó már kinn érte őket a határban. Aratás ideje van. Megitták a kupica pálinkát, ettek pár falatot. A férfiak fenték a kaszát, a nők kötényt kötöttek, s kendőt a fejükre. Mire a nap első sugara felbukkant az ég alján, halk nótaszó mellett húztak a karok,…

Délibáb

Dobos Márta: Délibáb

Remegett a horizont. Csigalassúsággal vonszolta magát a poros úton. A nyelve feltapadt a szájpadlására. Nyelni is alig tudott. Órák óta nem ivott. A kulacsa belül szinte porzott. Úgy pontosan, ahogyan a torka is. Por az úton, por a torkában, por a kulacsban. Hirtelen felröhögött.

A soha véget nem érő álom

Teller Ágnes: A soha véget nem érő álom

Eve kisgyerekként is folyton álmodozott. Imádott olvasni. Belefeledkezett egy-egy könyvbe, elutazott távoli tájakra, veszélyes kalandokra, szerelmes volt, gyűlölt, meghalt, feltámadt, új barátokat talált, megküzdött az elemekkel, ismeretlen helyeket fedezett fel, megkereste a kalózok kincsét, vitorlás hajón volt tengerész, vagy épp az űrben száguldozott. Nem volt határ, nem volt lehetetlen. Tini korára felfalta a fél világirodalmat….

Ügynökök

Ládi Zsuzsa: Ügynökök

A Kísértés ügynökei – a történet kedvéért nevezzük őket A-nak, B-nek, C-nek és D-nek, bár általában nem szoktak olyan földi apróságokkal foglalkozni, mint a nevek és a címek – egy jól végzett munkanap után beültek az egyik jobb hírű romkocsmába, hogy igyanak egy pár sört. Elég gyakran csináltak ilyet, hiszen a munkájuk alapvetően magányos feladat…

A pocsolya

Hunka Zenta: A pocsolya

Napok óta esett az eső, köd volt és az évszakhoz képest hűvös idő. Panna napok óta nem jár kint a nagyvilágban. Anya nem akarta, hogy a következő oltást bármi is veszélyeztesse. Panna könnyen fázott meg és a Doktornő már egy kósza tüsszentés esetén is hazaküldte őket egy újabb időponttal.

A leghosszabb nyári éjszaka

Gyarmati Magdolna: A leghosszabb nyári éjszaka

Ott állt az út szélén. Mindenki ismerte az ott lakók közül, és a csak arra járók, átutazók is megpihentek már árnyat adó, enyhülést nyújtó, hatalmas lombkoronája alatt. Ő pedig alig várta, az éjszakát. Türelmetlenül mozdult meg néha egy-egy ága, levelei ideges táncba kezdtek, mint mikor arra jár egy apró szellő, és ott bujkál egy kicsit….

John

Menyhártné Zana Éva: John

Izgatottan készülődött. A hotelben, ahol nászútjukon megszálltak, mára táncos mulatságot szerveztek. A férje meglepte egy rafináltan egyszerű ruhával, azt fogja felvenni.  A férjem – ízlelgeti a szót mosolyogva. Két napja házasodtak össze, még megszokni sem volt ideje. A készülődés, az esküvő, az utazás…

A kék ruha

Wekker Anita: A kék ruha

Winkler Lara nem volt éppen egy átlagos tizenhat éves lány, bár az osztálytársai szemében nagyon is annak tűnt. Egy szürke kisegérnek, akit senki sem vesz észre, ha a többi csinos lány is jelen van. Lara megszokta a mellőzött szerepet, és nem is vágyott a társaság középpontjában lenni, de mint minden kamasz lányt, őt is elérte…

Larry

Dobos Márta: Larry

„Vigyázz fiam, ha nem tudsz ellenállni a kísértésnek, nagyon megjárhatod!” – kongott a fejében az emlék. Az apja mondogatta mindig ezt neki. Persze soha nem hitte el, hogy ez valamikor majd valósággá válik. És most megtörtént. Mert kétségtelen, hogy megvezették, de kegyetlenül. És nincs visszaút, még ha akarná sem. A szégyen perzselve áradt szét a…

buli

Buschmann Éva: A legjobb barát nemet mondott

Edit a 17. érettségi találkozójukat kezdte el szervezni egy meleg júliusi napon, két évvel ezelőtt. A technikai fejlődést, a kütyüket sok mindenért lehet szidni, de azért tegyük hozzá, vannak előnyei is. Egyebek mellett egy találkozó megszervezésénél nagyon jól jöhetnek! A történet tehát egy júliusi, meleg napon kezdődött. A közösségi oldalra Edit egyik volt gimnazista osztálytársa…

Óma

Agota Sandorfy: Óma

Óma addig-addig töpörödött, míg egy reggel nem ébredt fel! Még ereje teljében szorgoskodott az aprónép körül, amikor mindegyikőnknek türelmesen elmagyarázta, hogy nagy, táncos bulival ünnepeljük meg a halálát. Semmi szomorkodást, sírás-rívást nem fog eltűrni, különben visszajön kísérteni. A család apraja nagyja tudott erről a kívánságról, de szokás szerint csak legyintettek, nem vették komolyan az öreg…